Január:

1-jén   az U-40-es tengeralattjáró Málta közelében elsüllyeszti a brit SANDON HALL gőzőst

22-én  az U-27-es egység három kereskedelmi hajót küld a hullámsírba.

Február:

8-9-én az antant hatalmak döntést hoznak az otrantói tengerzár újjáépítéséről. Az uralkodó leváltja az idős Maximilian Njegovan tengernagyot és utódjául a fiatal és energikus Horthy Miklóst nevezi ki. Reinhard Scheer admirális, a német császári flotta főparancsnoka így kommentálta a hírt: „Most végre megvan az a férfiú, akire szükségünk van!”

Április:

16-án   a STREITER rombolóval összeütközik a PETKA gőzös és elsüllyeszti azt. Nyár elejére az antant szövetségesek helyreállítják otrantói zárat. Horthy elhatározta, hogy ismét megsemmisíti azt.

Május:

14-én  sikertelen olasz támadás a központi hadikikötő, Pola ellen. Az osztrák-magyar egységek megsemmisítik az olasz GRILLO „tengerészeti tankot” – egy akadálymászáshoz lánctalpakkal felszerelt – motorcsónakot, amelyet később kiemelnek (http://www.navypedia.org
/ships/italy/it_cf_grillo.htm;).

A Robert Feufl von Fernland parancsnoksága alatt haladó U27 jelű tengeralattjáró elsüllyeszti a brit HMS PHOENIX rombolót (http://www.elsovilaghaboru.net/2018/05/az-smu-27-elsullyeszti-brit-hms-phoenix.html).

Június:

8-án     a csatavavívó flotta kifut az otrantói zár ellen. A támadást Horthy vezeti a VIRIBUS UNTIS-ről.

9-én     két MAS futott ki Anconából.

10-én  a két csónak már hazaindult volna, mikor füstoszlopot észleltek. A két MAS 300 méterre közelítette meg a SZENT ISTVÁNt, majd torpedóikat kilőve elmenekültek.

Szeptember:

20-án   a Hugo Seyffertitz parancsnoksága alatt haladó osztrák-magyar U47 jelű tengeralattjáró megtorpedózza és elsüllyeszti a francia CIRCÉ tengeralattjárót Albánia partjai előtt.

29-én  a Bulgária és az antant hatalmak közötti szaloniki fegyverszünet nyomán az osztrák-magyar hadsereg-főparancsnokság utasítást ad báró kövesházi Köves Hermann tábornagynak, a balkáni front főparancsnokának, Albánia kiürítésére és a Szerbiába, majd a Monarchia határaira való visszavonulásra. Több mint 40 000 katonát és nagy mennyiségű hadianyagot vonnak vissza Drazzóba. Innen, amit lehetett, tengeri úton szállítottak Cattaróba (a többiek gyalogosan vonultak vissza a Balkánon keresztül). A katonák és a felszerelés elszállítására 12 tehergőzöst vontak össze. Kíséretükre 4 rombolót és 8 torpedónaszádot osztottak be. Durazzó előtt 3 tengeralattjáró váltotta egymást (http://www.kriegsmarine.hu/hk/ba00603f.html).

Október:

2-án     megkezdődik Albánia kiürítése, amelyet az antant hajóegységek Durazzó bombázásával igyekeznek megakadályozni. Antant részről 1 dreadnought típusú csatahajó (DANTE ALIGHIERI), 3 páncélos cirkáló (SAN GIORGIO, SAN MARCO, PISA), 9 könnyűcirkáló (HMS DARTMOUTH, GLASGOW, GLOUCESTER, LOWESOFT, WEYMOUTH és az olasz AQUILA, MARSALA, NIBBIO, SPARVIERO), 19 brit és 7 olasz romboló, 1 brit és 4 francia tengeralattjáró vesz részt az akcióban. Osztrák-magyar részről a GRAZ, STAMBUL, HERCEGOVINA szállítóhajókat fedező 2 romboló (SMS DINARA, SCHARFSCHÜTZE), 1 torpedónaszád (SM Tb 87F), továbbá 2 tengeralattjáró (SM U29, 31) vett részt a hadműveletben. A STAMBUL kigyulladt és elsüllyedt. A Herman Riegele parancsnoksága alatt haladó osztrák-magyar U31 jelű tengeralattjáró azonban sikeresen megtorpedózza a brit WEYMOUTH cirkálót, amelyet a farrészen ért két találat, s a hátsó 14 méteres része letört és roncsként lógott a hajótesten. A cirkálót csak a gépterem válaszfala mentette meg. Manőver- és kormányképtelen állapotban, farral a vízbe süllyedve, a TITANO tengeri vontató vontatta be Brindisibe. Javítását hat hónapra valószínűsítették, de végül nem építették ujjá, hanem a háború után lebontották. A brit haditengerészet Földközi-tengeri Vezérkarának helyettes főnöke, Godfrey fregattkapitány a következőket írta az antant akcióról: „Az olasz főparancsnok, aki hírhedten gyáva, az utolsó pillanatban visszavonta a partközeli műveletekre vonatkozó parancsot, sikertelenné téve az egész vállalkozást.” (http://www.kriegsmarine.hu/hk/ba00603f.
html; https://en.wikipedia.org/wiki/HMS_Weymouth_(1910)).

20-án   sikeresen lezárul Albánia kiürítése. Az osztrák-magyar flotta hathatós támogatásával a Balkánt sértetlenül hagyja el 15 000 katona, ezzel lehetővé vált a front rendezett visszavonása.

31-én  az uralkodó a teljes flottát átadja a Délszláv Nemzeti Tanácsnak. Az átadási ceremónia után másnap hajnalban olasz búvárok tapadó-bombákkal elsüllyesztik az időközben – horvát legénysége javaslatára FRANKOPAN-ra átkeresztelt – VIRIBUS UNTIS-t.

November:

3-án       Ausztria-Magyarország és az antant hatalmak aláírják a fegyverszüneti egyezményt Padovában.