Május:

25-én a görög kormány átadja a közép-makedóniai Roupel-erődöt a német-bolgár alakulatoknak

Augusztus:

17-től 23-ig a bolgárok ellenállás nélkül megszállják Kelet-Makedóniát (Struma-hadművelet). A görög katonatisztek fellázadnak Szalonikiben, Venizelosz az őt támogató tisztek segítségével puccsot kísérel meg Athénban, amelynek sikertelensége miatt menekülni kényszerül.

30-án a krétai csendőrség 600 önkéntese érkezik Szalonikibe, hogy csatlakozzon a Nemzeti Védelem Hadseregéhez (Venizelosz krétai származású).

Október:

11-én ellenkormány alakul a Nemzeti Védelem Ideiglenes Kormánya néven Szalonikiben Eleftheriosz Venizelosz, Panagiotisz Danglisz tábornok és Pavlosz Kounouriotisz tengernagy vezetésével. Bekövetkezik az ún.: „nemzeti szakadás” („ethnikosz dikaszmosz”).

16-án   egy német tengeralattjáró elsüllyeszti a görög ANGELIKA személyszállító hajót a Fleves-szigetnél, Piraeustól 15 mérföldre, a Nemzeti Védelmi Hadseregnek Szalonikibe szánt önkéntesekkel és lőszerekkel. A fedélzeten tartózkodók közül 185 ember életét veszíti.

Fournier követelte Németország, Ausztria, Bulgária és Törökország nagyköveteinek kiutasítását és a szerb-görög határon álló 10 hegyi üteg átadását a szövetségeseknek.

19-én  a francia kormány Fournier tengernagyot a Szalamiszban horgonyzó görög királyi flotta hajóinak lefoglalására utasítja, hogy további nyomást gyakoroljon királyhű kormányra.

20-án   a Fleves-szigetnél egy német tengeralattjáró elsüllyeszti a görög KIKI ISAIAH kereskedelmi hajót. Az áldozatok temetését Piraeuszban Venizelos támogatóinak németellenes tüntetése kíséri.

25-én  a demoralizált görög flotta egyértelmű utasítások hiányában semmilyen ellenállást nem tanúsít a franciákkal szemben. A flotta legtöbb könnyű egységét (1 cirkálót és 14 rombolót, 5 torpedóhajót, 2 tengeralattjárót és 8 segédhajót) ekkor elviszik, s francia legénységgel, a francia flottába sorolva üzemeltetik tovább, a nehéz egységeket pedig leszerelik és tartalékba helyezik.

Az ún.: „könnyű flotta” egységeit tengeralattjárók elleni őrjáratokban használják fel (az ASZPISZ, a VELOZ és a NIKI rombolókat Dél-Franciaország és Korzika, a DOXA és a NAKKRAUSZA rombolókat pedig Algéria és Toulon között). Fourier tengernagy követeli a görög csatahajók leszerelését, amelyet könnyű volt végrehajtani, mivel a régi HYDRA, SZPETSZESZ és PSZARA hadihajókat már a balkáni háborúk után leszerelték (partvédelmi, illetve a tüzér- és a gépész-iskola iskolahajóiként használták őket), így csak az AVEROF páncélos cirkáló, a LEMNOS és a KILKIS pre-dreadnought csatahajó maradt, legénységüket, torpedóikat és lőszerkészletüket, a lövegzárakkal együtt eltávolítják (http://epa.oszk.hu/00000/00030/03283/pdf/VU_EPA00030_1916_43.pdf). A haditengerészeti légierő, a ΝΑΣ parancsnoka Arisztidisz Moratinisz lesz, s az alakulat a brit Királyi Légi Szolgálat (Royal Naval Air Service – RNAS) 2. századát alkotja.

December:

1-től   3-ig (a régi időszámítás szerint november 18-tól 20-ig) a Noemvriana – vagyis „a novemberi események” – Athénban: nyílt utcai összecsapások a venizelisták és a királypártiak között. Az összeütközésbe a szövetségesek is bekapcsolódnak. A MIRABEAU francia pre-dreadnought Athént lövi. A görög hadsereg rojalista tisztjeit letartóztatják, a csapatok vezetését venizelista tisztek veszik át. A flotta esetében ugyanígy járnak el.

18-án   Fournier tengernagy 3 000 tengerészt küld Pireuszból Athénba, a hadoszlopot azonban görög monarchisták támadják meg. A franciák 80 halott és 167 sebesült tisztet és matrózt, a görög monarchisták 26 halottat, 52 sebesültet és 60 foglyot vesztenek (a nagy veszteség miatt Fournier tengernagynak később haditörvényszék elé kell állnia). A francia flotta válaszul lövi a királyi palotát. Az összecsapások a diplomáciai missziók beavatkozása után, 19:00 órakor érnek véget. A szövetséges tengerészek visszatérnek a hajóikhoz.