Brit haditengerészet - 1915
Január:
12-én a Német Kelet-Afrikához tartozó Mafia-szigetet elfoglalják a brit expedíciós erők.
13-án a brit Admiralitás jóváhagyja az expedíciós erők haditengerészeti támogatással történő felvonulását az Oszmán Birodalomhoz tartozó Dardanellák ellen.
24-én a dogger-banki ütközet. Német részről 3 csatacirkáló (SMS SEYDLITZ, MOLTKE, DERFFLINGER), 1 páncélos cirkáló (SMS BLÜCHER), 4 könnyűcirkáló (SMS ROSTOCK, GRAUDENZ, KOLBERG, STRALSUND), 18 romboló és 1 léghajó, brit részről 5 csatacirkáló (HMS LION, TIGER, PRINCESS ROYAL, INDOMITABLE, NEW ZEALAND), 7 könnyűcirkáló (HMS SOUTHAMPTON, BIRMINGHAM, LOWESOFT, NOTTINGHAM, AURORA, ARETHUSA, UNDAUNTED) és 35 romboló részvételével. Az ütközetben a német SMS BLÜCHER páncélos cirkáló elsüllyed, az HMS LION és az HMS TIGER súlyosan, egy brit romboló könnyebben megsérül. Német részről 954 halott, 35 sebesült, 234 hadifogoly, brit részről 15 halott és 32 sebesült az ütközet mérlege. (https://www.naval-history.net/WW1Battle1501DoggerBank.htm, https://hu.wikipedia.org/wiki/Doggerbanki_csata_(1915))
28-án a brit Admiralitás jóváhagyja a Dardanellák elleni haditengerészeti támadás terveit.
30-án a brit Admiralitás semleges országok lobogóinak használatára utasítja az ország kereskedelmi hajóinak parancsnokait a német tengeralattjárók megtévesztésére. Ez a gyakorlat – azon kívül, hogy a nemzetközi jog szabályaiba ütközik – hozzájárult ahhoz, hogy a német tengeralattjárók a semleges országok hajóira is kiterjesztették a tevékenységüket. A brit hadvezetés a nemzetközi közvélemény németek ellen hangolása érdekében pontosan ebben reménykedett.
31-én a Nagy-Britanniával szövetséges arab törzsek (az Idriszidák) elfoglalják a Vörös-tenger déli bejáratánál stratégiai pozícióban lévő Farasan-szigeteket az Oszmán Birodalomtól.
Február:
4-én a Szuezi-csatornát elért török alakulatokat visszaverik a csatorna-övezetet őrző brit egységek. Az török csapatok a Sínai-félsziget belsejébe vonulnak vissza.
7-én Nagy-Britannia külügyminisztériuma állásfoglalást bocsát ki a semleges lobogók használatának jogosságáról (ami valójában jogellenes tevékenység).
9-én az első kanadai brit alakulatok átkelnek Angliából Franciaországba.
19-én a brit és francia tengerészeti erők (brit részről az INFLEXIBLE csatacirkáló, az HMS AGAMEMNON, CORNWALLIS, TRIUMPH, VENGEANCE pre-dreadnought típusú csatahajók, francia részről pedig a BOUVET, GAULOIS, SUFFREN pre-dreadnought típusú csatahajók) megkezdték a Dardanellák bejáratánál fekvő török tengerparti erődök (Ázsiában a Kum Kale és az Orhanie, Európában a Helles-fok, a Sedd el-Bahr és a Tekke Burnu) bombázását. (https://www.naval-history.net/WW1Battle1503Dardanelles1.htm)
22-én a brit haditengerészet víz alatti hálózárat létesít az Ír-tenger északi kijáratát jelentő Északi-csatornában.
23-án brit tengerészgyalogos különítmény száll partra a semleges Görögországhoz tartozó Lémnosz szigetén (megsértve ezzel az ország semlegességét).
24-én a brit észak-midlandi szárazföldi erők átkelnek Angliából Franciaországba.
25-én a brit és francia tengerészeti erők folytatták a Dardanellák bejáratánál fekvő török tengerparti erődök bombázását (brit részről a QUEEN ELISABETH dreadnought típusú csatahajó, az INFLEXIBLE és IRRESISTIBLE csatacirkálók, az HMS AGAMEMNON, CORNWALLIS, VENGEANCE pre-dreadnought típusú csatahajók és a DUBLIN könnyűcirkáló, francia részről pedig a BOUVET, CHARLEMAGNE, GAULOIS, SUFFREN pre-dreadnought típusú csatahajók) (https://www.naval-history.net/WW1Battle1503Dardanelles1.htm)
Március:
1-én a brit tengerészeti erők megkezdik Német Kelet-Afrika (ma: Tanzánia) blokádját.
2-án a brit Admiralitás parancsot ad Richard Henry Peirse ellentengernagynak, hogy a parancsnoksága alatt álló és Port Szaidban horgonyzó brit Keleti-Indiai Flotta egységeivel támadja meg Izmir (Szmirna) kikötőjét és rombolja le az öböl erődítményeit annak érdekében, hogy megakadályozza egy tengeralattjáró-bázis kiépítését a városban. Ilyen szándéka valójában sem a törököknek, sem a németeknek nem volt (a törökök a városba be- és onnan kivezető vízi utakat a kiterjedt aknamezők mellett 5 torlaszhajó elsüllyesztésével is lezárták), azonban a britek nem tudták ezt.
4-én a brit HMS GURKHA és MAORI rombolók elsüllyesztik a német U8 jelű tengeralattjárót Dover partjainál (a védőhálókba gabalyodott naszád a felszínre kényszerült, ahol a rombolók lövései végeztek vele).
5-én Peirse ellentengernagy megkezdi Izmir erődjeinek lövetését. Az akcióban brit részről 2 pre-dreadnought típusú csatahajó (HMS SWIFTSURE és TRIUMPH), amelyeket a Dardanelláktól vezényeltek át, 1 cirkáló (HMS EURYALUS), 1 vízirepülőgép-hordozó (HMS ANNE RICKMERS) és 1 aknaszedő hajó, orosz részről pedig az ASZKOLD kiscirkáló vett részt. A brit hadihajók 2 000 lövést adtak le a 40 mérföld hosszú, 15 mérföld széles, patkó alakú, vasúttal is ellátott, jól védett öböl török erődítményeire (a Yeni Kale ütegben álló 7 db 24 cm-es és a Moun-i-Zaffer ütegben álló 4 db 15,2 cm-es ágyúra, amelyek 11 km-re hordtak). A TRIUMPH pre-dreadnought csatahajót több találat érte (az egyik török lövedék áthatolt a csatahajó éltornyának páncélzatán és egy embert megölt). (https://warandsecurity.com/tag/smyrna/, http://www.naval-history.net/WW1Book-RN2a.htm#XI).
9-én Izmir (Szmirna) első lövetésének befejezése.
12-én a holland kormány a brit lobogórendelet miatti tiltakozásképpen bejelenti, hogy a holland lobogóval visszaélő minden idegen hajót holland kikötőkben fog visszatartani.
14-én a brit HMS KENT páncélos cirkáló, az HMS GLASGOW könnyűcirkáló és az ORAMA segédcirkáló felkutatja és megsemmisíti a német SMS DRESDEN – az utolsó, még a tengeren portyázó – kiscirkálót a chilei Juan Fernandez-szigetekhez tartozó Más a Tierra sziget (ma: Robinson Crusoe-sziget) közelében. A brit haditengerészet ismét csak nemzetközi jogsértés útján, ezúttal a chilei semlegesség megsértését választva volt képes végrehajtani az akciót – az üzemanyagkészlete kimerülése után a DRESDEN ugyanis hivatalosan megkérte és megkapta a helyi hatóságok engedélyét a hajó és legénysége internálásához. https://hu.wikipedia.org/wiki/SMS_Dresden_(1907), https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Dresden_l%C3%B6vet%C3%A9se; https://www.naval-history.net/WW1Book-RN2-P05-Search_for_SMS_Dresden_1915.jpg
15-én az Izmir (Szmirna) ellen felvonult brit blokádflotta kivonása (az török DEMIRHISAR torpedónaszád által az HMS ANNE RICKMERS vízirepülőgép-hordozó ellen 10-én végrehajtott sikeres torpedótámadással is összefüggésben).
19-én a holland kormány tiltakozik az antant semleges hajókat elfogó és áruikat elkobzó blokádpolitikája ellen.
23-án a brit haditengerészet első légtérzáróballon-szállító hajója, az HMS MANICA szolgálatba állítása (https://en.wikipedia.org/wiki/HMS_Manica).
Április:
3-án befejeződik a Dover-i szorosban létesített tengeralattjárók elleni hálózár kiépítése.
7-én az indiai expedíciós erők „G” hadosztálya (amelyek a korábbi „E” hadosztályból alakítottak) útnak indul Egyiptomból a Dardanellák felé.
15-én a Theodore S. Brodie parancsnoksága alatt haladó brit E15 jelű tengeralattjáró megkísérel a Dardanellákon keresztül behatolni a Márvány-tengerre az ott állomásozó török hadi- és kereskedelmi (ellátó) hajók megtizedelésére.
23-án a brit haditengerészet megkezdi a nyugat-afrikai német gyarmat, Kamerun blokádját.
25-én az antant expedíciós haderő első egységei partra szállnak Gallipolinál, az Oszmán Birodalom területén (https://collection.nam.ac.uk/detail.php?acc=1956-02-719-1). A Henry Hugh Gordon Stoker parancsnoksága alatt haladó AE2 ausztrál tengeralattjáró átjut a lezárt Dardanellákon (az első antant hadihajóként), s portyázni kezd a Márvány-tengeren. Mivel az török parti úthálózat igen rossz, a Gallipoli hadműveletekben résztvevő török csapatok utánpótlását is tengeren szállítják. Az AE2 példája bemutatta, hogy egy tengeralattjáró számára lehetséges az áttörés a Dardanellákon, ezért hamarosan további egységek követték az török szállítási útvonalak zavarására.
27-én az Edward Courtney Boyle parancsnoksága alatt haladó brit E14 jelű tengeralattjáró sikeresen áthalad a Dardanelláknál létesített aknamezők alatt és behatol a Márvány-tengerre (https://www.public.navy.mil/subfor/underseawarfaremagazine/Issues/Archives/issue_08/daring_dardanelles.html, https://warandsecurity.com/2015/05/25/lieutenant-comman
der-edward-boyle-vc-and-hms-e15/; http://www.turkeyswar.com/wp-content/uploads/
2018/07/sunkmapsmall.jpg; http://www.turkeyswar.com/navy/naval-operations/#pretty
Photo;).
Május:
1-én az Edward Courtney Boyle parancsnoksága alatt haladó brit E14 jelű tengeralattjáró elsüllyeszti az török NUR el-BAHR 200 tonnás ágyúnaszádot és megrongálja az 1 014 tonnás PEIK-I-SHEVKET aknarakót a Márvány-tengeren.
3-én az Edward Courtney Boyle parancsnoksága alatt haladó brit E14 jelű tengeralattjáró elsüllyeszti az török GÜL DZSEMÁL csapatszállítót (az 1874-ben épült egykori brit R.M.S. GERMANIC óceánjárót), amely 4 000 katonát szállított a Gallipoli hadszíntérre. Bár a hajó elsüllyedt, a sekély vízben leült a tengerfenékre, ahonnan a műszaki alakulatok hamarosan kiemelték.
15-én Lord Fisher, az Admiralitás első tengeri lordja a brit LUSITANIA óceánjáró elsüllyesztésével összefüggésben felajánlja a lemondását.
18-án a Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró is sikeresen áthalad a Dardanelláknál létesített aknamezők alatt és behatolt a Márvány-tengerre.
23-án a Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró Konstantinápoly kikötőjében sikeresen megtorpedózta a PELENG-i-DERIA ágyúnaszádot, amely elsüllyedt, de a hajóról leadott lövések üzemképtelenné tették az E11-es egyik periszkópját (https://warandsecurity.com/2015/06/25/lieutenant-commander-martin-nasmith-vc-and-hm-submarine-e11/).
24-én a Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró Chanak Kale előtt feltartóztatja, zsákmánylegénysége pedig robbanótöltetekkel elsüllyeszti a NAGA nevű felfegyverzett segédhajót, amely elsüllyed. Nem sokkal később megtorpedózza a Rodostóba (ma: Tekirdag) tartó HÜNKÂR İSKELESI nevű felfegyverzett segédhajót, amely elsüllyed (https://warandsecurity.com/2015/06/25/lieutenant-commander-martin-nasmith
-vc-and-hm-submarine-e11/).
25-én a Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró Konstantinápoly kikötőjében sikeresen megtorpedózta a 3 559 tonnás STAMBOUL csapatszállítót, amely azonban nem süllyedt el (csak megfeneklett). Mivel az Oszmán Birodalom fővárosában száz éve nem volt idegen hadihajó, a brit tengeralattjáró megjelenése pánikot okozott, és jelentősen rontotta a török hadsereg és a flotta morálját. A JAVUZ SZULTÁN SZELIM csatacirkáló számára ekkor biztonságosabb horgonyzóhelyet kerestek (https://
en.wikipedia.org/wiki/HMS_E11#Mediterranean_operations).
26-án brit csatahajóraj összevonása Máltánál az Adrián tartózkodó olasz flottához való csatlakozás előtt.
27-én a brit hajóraj csatlakozása az olasz flottához az Adrián. a brit PRINCESS IRENE személyszállító hajóból átalakított aknarakót belső robbanás pusztítja el Sheerness kikötőjében. Winston Churchill, az Admiralitás első lordja (egyebek között a LUSITANIA elvesztése és a Gallipoli fiaskók sorozata miatt) lemond.
28-án Arthur Balfour-t nevezik ki az Admiralitás élére, az első tengeri lord tisztségét Sir. Henry Jackson tölti be. A Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró sikeresen megtorpedózta a 474 tonnás BADNIRMA szállítóhajót, amely elsüllyedt, éjfélkor pedig a DOGAN szállítóhajóra is kilő egy torpedót, amely ugyan célba talál, de nem robban fel.
30-án a Király Afrikai Lövészei (King’s African Rifles) a Nyasza-tavon átkelve megrohanják és elfoglalják a német kelet-afrikai Sphinxhaven kikötőjét ahol felrobbantják az 1914. augusztus 16-án már megrongált HERMANN von WISSMANN gőzhajót (https://en.wikipedia.org/
wiki/SS_Gwendolen; https://en.wikipedia.org/wiki/Hermann_von_Wissmann_(steamship) https://en.wikipedia.org/wiki/East_African_Campaign_(World_War_I); http://today-in-wwi.tumblr.com/post/120323262258/kings-african-rifles-attack-across-lake-nyasa).
31-én a Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró Panderma előtt sikeresen megtorpedózta a 3 431 tonnás német MADELEINE RICKMERS gőzhajót, amelyet az török alakulatok csapatszállítóként használtak. A hajó erősen balra dől, de a legénysége képes partra futtatni.
Június:
2-án a brit kormány bejelenti a kis-ázsiai partok blokádját. A Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró sikeresen megtorpedózta a 390 tonnás TECIELLI gőzöst, amely 3 perc alatt elsüllyed.
A brit ODIN ágyúnaszád súlyosan megrongálja a török MARMARIS ágyúnaszádot Kut el-Amarától délre a Tigris-folyón.
7-én a Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró Gallipoli partjainál sikeresen megtorpedózta a 3 590 tonnás CEYHAN gőzhajót, amelyet az török alakulatok csapatszállítóként használtak. A hajó elsüllyed.
8-án 13:30-kor a Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró bal első mélységkormánya beleakad egy nagy tengeri akna rögzítő-kábelébe Chanak Kale előtt. A tengeralattjáró tattal előre a felszínre emelkedik és teljes erővel hátra menetben végül 16:00 órára kiszabadul. Az HMS GRAMPUS romboló kíséri Mudrosz kikötőjébe a semleges Görögországhoz tartozó, de brit megszállás alatt álló Lémnosz szigetén.
Július:
11-én a brit haditengerészet befejezi a német SMS KÖNIGSBERG kiscirkáló elleni hadműveleteket a német kelet-afrikai Rufidzsi-folyó deltájában. A német kobzó-cirkáló már eddig is túlságosan sok brit erőt kötött le, amelyet máshol is bevethettek volna. Így egy felderítő repülő és a mocsaras, sekély folyón való manőverezésre alkalmas monitorok (HMS MERSEY és SEVERN) segítségével cserkészték be a német hadihajót, amelyen akkorra már a szén, a lőszer, az élelem és a gyógyszerkészletek is kimerülőben volt. A KÖNIGSBERG-et végül 5 órás tűzpárbaj után a saját legénysége süllyesztette el két torpedó-robbanófej felrobbantásával a veszteségek és a hajó súlyos sérülései miatt. A hajó legénységének 19 tagja meghalt, 45-en megsebesültek. A jobb oldala felé mérsékelten megdőlt hajó a felső fedélzetéig elsüllyedt a folyóban. Személyi állományának a német kelet-afrikai szárazföldi hadműveleteket irányító Paul von Lettow-Worbeck által korábban partra rendelt tagjai a nap folyamán utóbb visszatértek a hajó lobogójáért (amelyet a legénység nem vont be), valamint a hasznosítható/javítható felszerelésekért (a britek ugyanis a rossz közlekedési viszonyok miatt nem tudták jobban megközelíteni és birtokba venni a roncsot). A cirkáló mind a 10 ágyúját sikerült leszerelni és megjavítani. Ezeket utóbb partvédő ütegekbe építették, illetve a Tanganyika-tó német járőrhajója, az SMS GÖTZEN fedélzetére helyezték át. A cirkáló túlélő legénysége pedig a szárazföldön harcolt tovább a Königsberg Különítmény keretében 1917. november 26-ig (https://en.wikipedia.org/wiki/SMS_
K%C3%B6nigsberg_(1905)#Battle_of_Rufiji_Delta; https://www.deutsche-schutzgebiete.
de/sms_koenigsberg_1.htm; https://www.militaer-wissen.de/small-cruiser-sms-koenigs
berg/?lang=en; https://blog.nationalarchives.gov.uk/blog/sinking-german-cruiser-konigsberg/).
18-án a brit erők befejezik Német Délnyugat-Afrika (ma: Namíbia) meghódítását. A mindössze 3 000 fős reguláris német gyarmati véderő (Schutztruppe) a 7 000 fős milíciával és 500-600 fős búr segédcsapatokkal kiegészülve 67 000 brit és dél-afrikai katonával szemben 1914. szeptember 25. óta tartott ki és kötötte le az antant erőket, mielőtt azok Német Kelet-Afrika ellen fordulhattak volna (https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9lnyugat-Afrika_az_els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BAban; https://en.wikipedia.org/wiki/South_West_Africa_campaign).
30-án a Noel Lawrence parancsnoksága alatt haladó brit E1 jelű tengeralattjáró megtorpedózza és elsüllyeszti a német SMS AACHEN aknaszedőt, Oestergarhsholme közelében (https://en.wikipedia.org/wiki/HMS_E1).
Augusztus:
1-én a Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró Konstantinápoly kikötőjében sikeresen megtorpedózta a PEYK-i SEVKET kiscirkálót, amelynek súlyos sérüléseket okozott (a javítása 1917-ig elhúzódott). (https://en.wikipedia.org/wiki/
Ottoman_cruiser_Peyk-i_%C5%9Eevket)
6-án a brit expedíciós erők megkezdik a partraszállást a Suvla-öbölben (https://en.wikipedia.org/wiki/Landing_at_Suvla_Bay)
8-án a brit expedíciós haderő alakulatainak a Suvla-öbölben végrehajtott partraszállásával egyidejűleg a Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró sikeresen megtorpedózta és elsüllyesztette az török HAYREDDIN BARBAROSSA pre-dreadnought típusú csatahajót Bulair előtt, a Dardanellák északi bejáratánál. A hajó a torpedótalálatot követően 7 perccel felborult. 27 tisztje és legénységének 237 tagja odaveszett (https://en.wikipedia.org/wiki/SMS_Kurf%C3%BCrst_Friedrich_Wilhelm#In_Ottoman_service).
A Perzsa-öbölben állomásozó brit haderő elfoglalja a semleges Perzsiához tartozó Busire-szigetet.
A brit Admiralitás a Balti-tengeri tengeralattjáró-flottilla felállításáról dönt. A flottillában az eredeti tervek szerint 9 db E- és 4 db C-osztályú tengeralattjáró vett volna részt (2 E-osztályú hajónak azonban nem sikerült a Kattegaton való átkelés). A Reval (ma: Tallin) kikötőjébe települt brit tengeralattjáró-flottilla orosz alárendeltségben működött (parancsnoka az E19-es parancsnoka, Francis Cromie, összekötő-tisztje az orosz Akszel Berg tengernagy, kibernetikus – a későbbi Szovjet Haditengerészeti Kutató Intézet feje – volt). A flottilla tagja az E 1, 8, 9, 11, 13, 18, 19 és a C26, 27, 32, 35 jelű tengeralattjárók voltak (https://en.wikipedia.org/wiki/British_submarine_flotilla_in_the_Baltic).
15-én a Martin Nasmith parancsnoksága alatt haladó brit E11 jelű tengeralattjáró sikeresen megtorpedózta és elsüllyesztette a 840 tonnás ISFAHAN szénszállítót (a hajót október 17-én kiemelték, újra úszóképessé tették és 1919-ben bontották le). https://en.wikipedia.org/wiki/SS_Northenden_(1886)
19-én a Noel Lawrence parancsnoksága alatt haladó brit E1 jelű tengeralattjáró megtorpedózza a Rigai-öböl elfoglalására felvonult német erőkhöz tartozó SMS MOLTKE csatacirkálót, amely azonban nem süllyed el. A brit HMS BARALONG „különleges rendeltetésű hajó” (a hadviselés nemzetközi szabályainak megsértésével békés kereskedelmi hajónak álcázott csapda-hajó) elsüllyeszti a közelben lévő NICOSIAN brit teherhajóval szemben a hadijog szerint eljáró (a felszínre emelkedő és a hajót átvizsgálni szándékozó), Bernd Wegener parancsnoksága alatt haladó német U27 jelű tengeralattjárót Queenstown közelében, az Atlanti-óceánon. Az ún.: Baralong-incidensben a tengeralattjáró teljes személyzete odaveszett – a túlélőket az HMS BARALONG legénysége Godfrey Herbert hadnagy, a csapdahajó parancsnokának utasítására agyonlőtte (https://en.wikipedia.org/wiki/HMS_Baralong).
Október:
3-án a Francis Cromie parancsnoksága alatt haladó brit E19 jelű tengeralattjáró elsüllyeszti a német S.S. LIVONIA gőzöst a Balti-tengeren. Ez a brit tengeralattjáró által elsüllyesztett első német polgári hajó.
Brit és francia alakulatok érkeznek a semleges Görögországhoz tartozó Szalonikibe. A görög kormány tiltakozik a partraszállás ellen.
5-én a görög tiltakozást figyelmen kívül hagyva a brit és francia erők partra szállnak Szalonikiben.
16-án az antant hatalmak bejelentik Bulgária égei-tengeri partjainak blokádját.
21-én a brit Földközi-tengeri flotta három hajója egy-egy francia és olasz hadihajó kíséretében ágyúzta a Porto Lagos (Karaağaç) és Dedeağaç közötti bolgár partszakasz katonai szempontból fontos létesítményeit (barakkokat, vasutat, stb.) 40 km hosszan. A bolgár parti ütegek sikertelenül igyekeztek viszonozni a hajóágyúk tüzét.
23-án a Francis Goodhart parancsnoksága alatt haladó brit E8 jelű tengeralattjáró megtorpedózza és elsüllyeszti a német SMS Prinz Adalbert páncélos cirkálót 37 km-re Libautól nyugatra. II. Miklós cár a Szent György kereszttel tűnteti ki Francis Goodhart parancsnokot.
November:
7-én a Francis Cromie parancsnoksága alatt haladó brit E19 jelű tengeralattjáró két torpedóval elsüllyeszti a német S.M.S. UNDINE kiscirkálót a Balti-tengeren, Arkona közelében.
10-én Nagy-Britanniában bizottság alakul, amelynek az engedélye nélkül egyetlen hajó sem indulhatott brit kikötőből külföldi kikötőkbe.
December:
20-án a brit erők befejezik a Gallipoli-félszigeten a Suvla-öbölben és az „ANZAC-bozótban” lévő állásaik kiürítését.
23-án a brit haditengerészet Belga-Kongó katonai alakulatival együttműködésben megkezdi a Német Kelet-Afrikával határos Tanganyika-tó elfoglalására indított haditengerészeti akcióját. A hadműveletekben német részéről a HEDWIG von WISSMANN, a KINGANI és a GRAF von GÖTZEN felfegyverzett gőzhajók, brit részről a CECIL RHODES, a MIMI és a TOUTOU fegyveres motorbárkák, belga részről pedig a BARON DHANIS gőzös, 1-1 felfegyverzett csónak és bárka, valamint 4 repülőgép és az alberville-i parti üteg vett részt (http://www.naval-encyclopedia.com/ww1/lake-tanganykas-naval-battles/; https://wea
ponsandwarfare.com/2017/07/03/queens-of-the-lake-i/; http://60-250-180-26.hinet-ip.
hinet.net/theme/theme-97/97-index70.html; https://weaponsandwarfare.com/2015/08/
08/the-naval-africa-expedition-and-the-battle-for-lake-tanganyika/; http://www.histar
mar.com.ar/InfGral-2/GrafvonGoetzen/Liemba-Goetzen.htm; https://en.wikipedia.org/
wiki/Battle_for_Lake_Tanganyika; https://en.wikipedia.org/wiki/MV_Liemba; https://en.
wikipedia.org/wiki/HMS_Mimi_and_HMS_Toutou; https://www.iwm.org.uk/collections/
search?filters%5BeventString%5D%5BBattle%20for%20Lake%20Tanganyika%2C%20German%20East%20Africa%2C%20First%20World%20War%5D=on&page=1). A brit kormány – a Németország elleni blokád kiteljesítésére – a London Gazette c. hírlapban közzétette azoknak a semleges országokban működő gazdasági társaságoknak és természetes személyeknek a "fekete listáját" amelyekkel a brit alattvalóknak tilos kereskedni.
26-án az HMS MIMI és az HMS TOUTOU ágyúpárbajt vív a német KINGANI felfegyverzett gőzössel a Tanganyika-tavon. Miután a német hajó vízvonala alá leadott lövések célba találtak, s a hajó süllyedni kezdett, a kapitánya pedig meghalt, a németek bevonták a lobogót. Az elzsákmányolt KINGANI-t a britek kiemelték a HMS FIFI néven a Tanganyika-tavi brit flottillába sorozták.
30-án az Eric Back parancsnoksága alatt hajózó HMS NATAL páncélos cirkáló belső lőszerraktári robbanás miatt 5 perc alatt elsüllyed a skóciai Cromarty Firth vizein. A fedélzeten tartózkodó 712 emberből 421 életét vesztette.