Görög haditengerészet
1832-ben Görögország elszakad az Oszmán Birodalomtól, megszületik a modern görög haditengerészet. A szabadságharcot támogató közösségek, főleg a törökök által meg nem hódított égei-tengeri szigetek – Idra, Szpetszesz és Pszara – komoly tengeri erővé alakították kereskedelmi flottájukat. Laszkarina Buboulina, Szpetszesz gazdag arkhónisszája (úrnője), vagyonát a harc támogatására fordította. Az általa felszerelt flotta több ütközetben részt vett, s a török számbeli fölény ellenére is biztosította a folytonos utánpótlás-szállítást. Az oszmán flotta 23 sorhajóval, 7 fregattal, 5 korvettel és 40 briggel, azaz 75 hajóval rendelkezett. A görög szigetek 40 átalakított kereskedelmi hajók tudtak kiállítani. Egyetlen kivételt az 1820-ban épített AGAMEMNON brigg jelentett, amely Szpetszesz legnagyobb hadihajója, a szigetek egyesült flottájának zászlóshajója volt. Végül a függetlenségét elnyert, de méltatlan polgárháborúba süllyedt Görögország tengernagya, Andreasz Miaoulisz felgyújtotta, nehogy a kormányellenes erők kezére jusson. A polgárháború végén a görög flottát 1 korvett, 3 brigg, 6 goletta, 2 ágyúnaszád, 2 gőzhajó és néhány kisebb egység alkotta. Bár az új király – a bajor Ottó – a LOUDOVIKOSZ korvettet iskolahajóvá alakíttatta, a tisztek képzése elégtelen maradt, a flotta hatékonyságát pedig a függetlenségi háború veteránjaival és a modernizációval folytatott belső harcok csökkentették.
1855-ben vastestű csavargőzösöket (PANOPI, PLIKSZAVRA, AFROESSZA, SZFENDONI) vásárolnak Angliából. További fejlesztés nem történik.
1866-ban kitör a krétai felkelés (Kréta szigete ekkor még oszmán közigazgatás alatt áll). A görög kormány rádöbben flottája elégtelenségére, mivel a hajói nincsenek abban az állapotban, hogy segítséget nyújthatnának a sziget görög lakosságának. Ekkor modern, ütőképes flotta kiépítéséről döntenek.
1878-ban megalapítják a görög tengerészeti akadémiát és a flotta számára új központi hadikikötőt létesítenek Arapiszban (ahol ma is működik), a tengerészet korszerűsítésére pedig Lejune tengernagy vezetésével francia tanácsadókat hívnak.
1889-ben megvásárolják az első csatahajókat (HYDRA, SZPETSZAI, PSZARA), Franciaországból.
1897-ben háború tör ki Törökországgal, amely nem tud hasonló erőt szembeállítani az új görög csatahajókkal, amelyek így vetélytárs nélkül uralták az Égei-tengert (ennek ellenére nem tudják érdemben befolyásolni a szárazföldön zajló hadműveleteket, viszont beindítják a török flottafejlesztést).
1907-ben megalapítják a görög tengerész-vezérkart, amelynek első főnöke Pavlosz Kounouriotisz.
1909-ben Amerikában élő görögök adományából megrendelik az első görög páncélos cirkálót (GEORGIOSZ AVEROFF) Olaszországtól.
1910-ben brit tengerészeti misszió érkezik Görögországba Tuffnel tengernagy vezetésével, a haditengerészet szervezetének és képzési rendjének korszerűsítésére (Törökország ekkor vásárolja meg a 20 éves német KURFÜRST FRIEDRICH WILHELM és WEIßENBURG csatahajókat, amelyeket BARBAROS HAYREDDIN és TURGUT REISS néven állítanak szolgálatba).
1912-ben kitör az első Balkán-háború. A csatahajóból és rombolókból álló görög flotta offenzív stratégiát követ, célja a török uralom alatti görög szigetek elfoglalása és tengerészeti erőfölény kivívása az Égei-tenger keleti medencéjében. E célból állást foglalnak Lémnosz szigetén, a Mudrosz-öbölben, a Dardanellák bejáratával szemben, ahol két tengeri győzelmet aratnak a török flotta felett Ellinél (1912. december 16.) és Lémnosznál (1913. január 18.).
1914 júniusában – mivel a bankán-háborúk után a kelet-égei szigetek sorsa rendezetlen marad – görög-török tengerészeti fegyverkezési verseny robban ki a terület szuverenitásáért vívott küzdelem támogatására. Törökország I. OSZMÁN SZULTÁN néven megrendeli a világ legnagyobb és legerősebb dreadnoughtját Angliában, mire a görögök két dreadnoughtot rendeltek (egyet Franciaországban – VASILEFSZ KONSTANTIONOSZ, s egyet Németországban – SZALAMISZ), s addig is, amíg elkészülnek sietősen megvásárolják az amerikaiak 2 kiöregedett pre-dreadnoughtját (a Mississippi-osztályú MISSISSIPPI-t és IDAHO-t), valamint a kínai kormány által megrendelt, de át nem vett ELLI (ex-FEJ HONG) védett cirkálót.
A háború kitörésekor a görög flottát a következő egységek alkotják:
5 pre-dreadnought típusú csatahajó: |
Mississippi-osztály: KILKISZ, LÉMNOSZ |
Hydra-osztály: HYDRA, SZPETSZAI, PSZARA |
|
1 páncélozott cirkáló: |
GEORGIOSZ AVEROF |
1 védett cirkáló: |
ELLI |
1 könnyűcirkáló: |
|
14 romboló: |
Thyella-osztály: LONCHI, NAFKRATOUSZA, SZFENDONI, THYELLA |
V-osztály: |
|
2 db partvédő hajó: |
|
13 torpedónaszád: |
Chios-osztály: № 6-10, |
V-típus: № 11-16, |
|
4-es típus: № 18 |
|
AKHISZÁR, NIKOPOLISZ |
|
4 kis ágyúnaszád: |
|
4 ágyúnaszád: |
|
1 tengeralattjáró: |
DELFIN |
4 aknaszedő: |
EGIALIA, MONEMVASIA, NAUPLIA, ARIS |
2 gőzhajó: |
PANELLION, FUAD |
4 szállítóhajó: |
SZFAKTIRIA, MIKALI, IONIA, KRITI |
4 segédcirkáló: |
ARCADIA, ATHÉN, ESPERIA, MACEDÓNIA |
5 gőz-szkúner |
PLIKSAVRA, AIDON, KISSA, KIHLI, SALAMINA |
3 vitorlás szkúner: |
MIKALI, MATILDI, ARGOS |
2 vontató: |
OLYMPOS, VURLA |
1 tartályhajó: |
IOANNISZ KUTSZISZ |
2 vízszállító: |
SFINKSZ, KARKHARIUSZ |
1 karbantartó-hajó: |
TENEDOSZ |