Görög haditengerészet - 1915
Január:
24-én az antant a Dardanellák és a Gallipoli elleni akcióját tervezve a görög flotta közreműködését kéri. Venizelosz magas árat szabott: az összes Égei-tengeri török szigetet, az Égei-tenger bolgár és török tengerpartját, valamint az Égei-tengerrel határos kis-ázsiai területeket és Ciprust kérte cserébe.
Március:
1-én mivel a britek Venizelosz minden kérését elfogadták, a görög miniszterelnök a királlyal és a hadsereggel történő előzetes egyeztetés nélkül felajánlja a görög hadsereget és flottát Gallipoli ellen.
3-án és 5-én ülésezik a görög Koronatanács. Venizelosz biztosra veszi, hogy a brit ígéretek birtokában meggyőzheti a királyt, aki azonban kitart a semlegesség mellett.
6-án Venizelosz lemond.
Június:
12-én Venizelosz pártja megnyeri a választásokat.
Augusztus:
3-én Nagy-Britannia hivatalosan kéri a görög kormánytól Kavála kikötő használatának biztosítását.
12-én Görögország elutasítja a brit kérés teljesítését.
30-án Venizelosz kormánya hivatalba lép.
Szeptember:
22-én Venizelosz a Szerbiának szóló katonai segítségnyújtásról határoz, egyúttal brit és francia támogatást kér a bolgárok várható támadása miatt.
23-án a 6-án Szerbia ellen elrendelt bolgár mozgósításra válaszul Venizelosz ellenmozgósítást rendel el. 160 000 fő részvételével 5 hadsereget és 15 gyalogoshadosztályt sikerül felállítani.
24-én az antant hatalmak kedvező választ adnak a fegyveres támogatás iránti görög kérésre és a brit 10., valamint a francia 156. hadosztály Gallipoliból Szalonikibe vezényléséről döntenek. Venizelosz bizalmasan kéri, hogy a szövetségesek adjanak 24 órás lejáratú ultimátumot a görög kormánynak, amely tiltakozni fog a semlegesség megsértése miatt, de elfogadja a „megszállást”.
30-án a szövetséges flotta megérkezik Szaloniki elé.
Október:
1-én megkezdődik a szövetséges haderő kihajózása. A szövetségesek nyilatkozatot tesznek közzé, amely szerint a partraszállás szükséges a Szerbiával való kapcsolattartás biztosítására. A görög kormány tiltakozik, de egyebet nem tesz.
5-én Venizelosz szavazásra bocsátja a háborúba való görög belépés kérdését a parlamentben, 152 szavazat mellette, 102 ellene szól. A király leváltja a miniszterelnököt és Alexandrosz Zaimiszt kéri fel kormányalakításra.
16-án a brit kormány ismét felajánlja Ciprust a görögöknek a hadba lépésért cserébe. A katonai helyzet alapján azonban (a szövetségesek csak csekély erősítést küldhetnek) a király és az új görög kormány változatlanul ragaszkodik a semlegességhez.