Január:

24-én  az antant a Dardanellák és a Gallipoli elleni akcióját tervezve a görög flotta közreműködését kéri. Venizelosz magas árat szabott: az összes Égei-tengeri török szigetet, az Égei-tenger bolgár és török tengerpartját, valamint az Égei-tengerrel határos kis-ázsiai területeket és Ciprust kérte cserébe.

Március:

1-én     mivel a britek Venizelosz minden kérését elfogadták, a görög miniszterelnök a királlyal és a hadsereggel történő előzetes egyeztetés nélkül felajánlja a görög hadsereget és flottát Gallipoli ellen.

3-án     és 5-én ülésezik a görög Koronatanács. Venizelosz biztosra veszi, hogy a brit ígéretek birtokában meggyőzheti a királyt, aki azonban kitart a semlegesség mellett.

6-án     Venizelosz lemond.

Június:

12-én  Venizelosz pártja megnyeri a választásokat.

Augusztus:

3-én     Nagy-Britannia hivatalosan kéri a görög kormánytól Kavála kikötő használatának biztosítását.

12-én  Görögország elutasítja a brit kérés teljesítését.

30-án   Venizelosz kormánya hivatalba lép.

Szeptember:

22-én  Venizelosz a Szerbiának szóló katonai segítségnyújtásról határoz, egyúttal brit és francia támogatást kér a bolgárok várható támadása miatt.

23-án   a 6-án Szerbia ellen elrendelt bolgár mozgósításra válaszul Venizelosz ellenmozgósítást rendel el. 160 000 fő részvételével 5 hadsereget és 15 gyalogoshadosztályt sikerül felállítani.

24-én  az antant hatalmak kedvező választ adnak a fegyveres támogatás iránti görög kérésre és a brit 10., valamint a francia 156. hadosztály Gallipoliból Szalonikibe vezényléséről döntenek. Venizelosz bizalmasan kéri, hogy a szövetségesek adjanak 24 órás lejáratú ultimátumot a görög kormánynak, amely tiltakozni fog a semlegesség megsértése miatt, de elfogadja a „megszállást”.

30-án   a szövetséges flotta megérkezik Szaloniki elé.

Október:

1-én     megkezdődik a szövetséges haderő kihajózása. A szövetségesek nyilatkozatot tesznek közzé, amely szerint a partraszállás szükséges a Szerbiával való kapcsolattartás biztosítására. A görög kormány tiltakozik, de egyebet nem tesz.

5-én     Venizelosz szavazásra bocsátja a háborúba való görög belépés kérdését a parlamentben, 152 szavazat mellette, 102 ellene szól. A király leváltja a miniszterelnököt és Alexandrosz Zaimiszt kéri fel kormányalakításra.

16-án a brit kormány ismét felajánlja Ciprust a görögöknek a hadba lépésért cserébe. A katonai helyzet alapján azonban (a szövetségesek csak csekély erősítést küldhetnek) a király és az új görög kormány változatlanul ragaszkodik a semlegességhez.